Az írásszakértő szerepe a büntető eljárásban

Történelmi előzmények

A középkorban a nyomozati munka jelentős mértékben foglalt magába szubjektív elemeket. A jogi döntések nem a bizonyítékok, objektív adatok és vallomások alapján készültek, nagy jelentőséggel bírt a részesek társadalomban betöltött szerepe.

A későbbiekben a társadalmi elvárások és a felvilágosultabbá váló gondolkodás hatására egyre inkább igény volt az eljárások során a tényszerű, objektív bizonyításra, a nyomozás lefolytatására.

Ennek létrejöttére nem is kellett sokáig várni, már Szent. László királyunk is törvénybe iktatta a „nyomkövetés bizonyítási eljárási” formát a bűncselekmények felderítése érdekében. Vizsgálni kellett, hová vezetnek a tolvaj nyomai. Később a vizsgálók, bírók már külön nyomszakértők bevonásával dolgozhattak. Megjelentek a szakértők a korabeli bűnügyi nyomozásban.

Az okmányvizsgálat bizonyítékként felhasználása.

Tulajdonviszonyi vitákban elfogadták az okmányokat is bizonyítéknak, de nagyon vizsgálták azok valódiságát. Az okmányhamisítás mint bűncselekmény már az írásbeliséggel együtt megjelent. Ezen bűncselekmény elkövetői eleinte kizárólag az egyház berkein belül tevékenykedtek, mivel hosszú ideig ott volt csak írásbeliség.

Az okmányokban vizsgálták a pecsétet, szóhasználatot, dátumot, aláírót. A korabeli írásszakértőre hárult a feladat, hogy kérdéses esetben bizonyítsa, eredeti-e a kérdéses irat, ha nem, annak ki volt a készítője.

Később, mivel egyre gyakoribbá vált az írásszakértők közreműködése a büntetőeljárások tárgyát képező cselekmények felderítésében és bizonyításában, szükségessé vált egységessé tenni az alkalmazott eljárásokat, illetve azoknak módszereit.

Az írás azonosító sajátosságai

A kézírás egyedi volta miatt, az írásszakértő vizsgálat célja az írást létrehozó személy azonosítása. A hazai írásszakértői gyakorlatban két nagy sajátosság csoport van, melynek segítségével a szakember feltárja az azonosságokat és különbözőségeket.

Általános sajátosságok:

Az egész írásra jellemző sajátosságcsoportot foglalja magában. Csoportazonosító szerepe van, mert a személy nem, de hogy milyen csoportból került ki, felismerhető. Az általános sajátosságok vizsgálata a szövegírás és az aláírás tekintetében, különböző szempontok alapján történik. Míg szövegírásnál fontos lehet a gondolat kifejezés nyelvi eszközeinek a vizsgálata, addig ezt aláírásnál nem elemezzük.

 A szövegírás betűkből épül fel, ezért annak transzkripcióját nem vizsgáljuk, míg aláírásnál, ennek fontos szerepet tulajdonítunk.

Az általános sajátosságokon belül, szövegírásban sokatmondó a különös szokásokból eredő írásjellemzők figyelembevétele. Az eddigi írásszakértői gyakorlat ugyanis azt támasztja alá, hogy szándékos írástorzításnál az író személy ugyanazt a hibát követi el.

Vizsgálható általános sajátosságok szövegírásban és aláírásban:

-   Szövegírás - aláírás

-  Gondolat kifejezés nyelvi eszközei (stilisztika sajátosságok, szerkezet grammatikai     

    sajátosságok, lexikai sajátosságok)

-  Transzkripció

-  Topográfiai sajátosságok (margók mérete, iránya bekezdések, dátum, sor-szótáv mérete, 

    iránya, kijelölt vonalon való elhelyezkedés, tagnevek közötti távolság)

-   Különös szokásokból eredő sajátosságok (javítások, elválasztás stb.)    

-   Kézmozgás rendszerét jellemző sajátosságok

Különös sajátosságok:

A különös sajátosságok olyan egyéni jellegzetességeket jelentenek, amelyek által az egyén felismerhető. A hazai írásszakértői gyakorlatban 9 különös sajátosságot vizsgálunk szövegírásban és aláírásban egyaránt. Lényeges különbség, hogy szövegírásnál egy betűben egy sajátosságot, aláírásnál egy betűben több sajátosságot vizsgál a szakember.

Ezek az egyedi írásjellemzők a következők:

- mozgásforma, - mozdulatirány, - mozgáskiterjedés, - mozgásfolyamatosság                        

- mozgásösszetettség, - viszonylagos elhelyezkedés, - kézsúly, - mozgáskövetkezetesség,

-    mozgásmennyiség

Az azonosításban kiemelkedő különös sajátosság, a kézsúly és a mozgáskövetkezetesség.

Azonosítási érték szempontjából igen nagy értéket képvisel az a sajátosság, amely egy ember kézírásában ritkán fordul elő, de más személyek kézírásában csak elvétve jelentkezik.

Írásszakértők a büntetőeljárásban

Az írásszakértői tevékenység a kriminalisztikai szakértői ágak egyike. A kriminalisztikai írásszakértő közreműködhet büntető eljárások keretében kirendelés alapján, míg polgári peres eljárás esetében magánszemély felkérésére adhat állásfoglalást.

 Minden olyan ügyben igénybe vehető, ahol írás kézeredetének a megállapítása, a kivitelező személyének behatárolása a feladat. Ilyen lehet a magán- és közokirat-hamisítás, csalás, sikkasztás, zsarolás, de néha emberrablás, vagy emberölés felderítése során is felmerülhet az igény írásszakértő bevonására.

A szakértőknek az írás általános és különös sajátosságainak feltárásában nagy segítséget nyújt a sztereo-mikroszkóp, denzitométer, video-komparátor , elektrosztatikus írásbenyomódás-vizsgáló készülék alkalmazása.

                                                                                              

 

Denzitométerek

 

Oldal: Szakértői esszé röviden, 1. rész
okl. Írásszakértő - azonosító , grafológus - © 2008 - 2024 - czuppon-laszlo.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat