Sztereo-mikroszkópok

 

A kriminalisztikai okmányvizsgálat kompetenciája a köznyelvi értelemben vett okmányoknál nagyobb körre terjed ki. A leggyakrabban előforduló személyi- és közlekedési okmányokon kívül vizsgálat tárgya lehet például: sorsjegy, bélyeg, postai csekk, boríték, szerződés, vagy akár egy - a bűncselekmény helyszínén talált - papírdarab is.

A leggyakrabban felmerülő kérdések:

    * Az okmány eredeti vagy hamisítvány?

* Milyen eljárással (nyomdai úton, irodatechnikai eszközök segítségével, egyéb módon)      készítették?

    * Egyes részeit (pl. adatok, arckép) megváltoztatták, illetve kicserélték-e?

    * Van-e az okmányon látens (szabad szemmel nem látható) írás, tartalma rekonstruálható-e

    * Valamely bélyegzőnyomat egy meghatározott bélyegzőtől származik-e?

    * Az irat elkészítéséhez egy, vagy több különböző tollat használtak?

Írásvizsgálatok a jogalkalmazás tükrében

A kézírásnak mindinkább automatizált világunkban egyelőre sikerült megőrizni a helyét. Az aláírás hitelesítő ­ személyazonosító szerepe változatlan. Ugyanakkor a műszaki - technikai fejlődés a kézírás vizsgálatának területét nem hagyta érintetlenül; a már egy ideje viszonylag állandó módszertan ­ a többi kriminalisztikai területhez hasonlóan ­ változások elé néz.

A számítógép megjelenése olyan előnyökkel gyarapíthatja ezt a szakterületet, amely nemcsak a szakértők munkáját könnyíti meg, hanem végső soron a szakvélemények megalapozottságát is pozitívan befolyásolja.

A szakértői módszereket nagymértékben meghatározza a vizsgálat tárgya is. A kézírás olyan emberi megnyilvánulás, amely hordozza az író személyre vonatkozó egyedi és állandó sajátosságokat. Emellett azonban rögzített formában tartalmazza a külső és belső befolyásoló körülmények nyomát is; ezeknek a hatására az írás változékonnyá válik.

Mivel minden esetben egyedileg kell megítélnie a szakértőnek az egyes sajátosságok jelentőségét, elengedhetetlen a szakértői tapasztalat. A tapasztalatra, a szakértő tudására mindig szükség lesz.

Az írásvizsgálatok helye, jelentősége a bizonyításban

A bizonyítási eljárásban különböző jellegű kézírások is relevánsak lehetnek. Pl. a bűncselekményt előkészítő levelezés, a bűncselekmény eszközéül használt iratok, a cselekmény leplezését, a nyomozás félrevezetését szolgáló írások, stb.

Ugyanakkor a kézírás különleges jellege alapján többszempontú szakértői vizsgálatra is alkalmas, többféle bizonyítási eszközhöz juthatunk általa. Az egyedi személyazonosító célú írásvizsgálatok mellett lehetőség van az író személy "csoportazonosítására" ­ karakterének felrajzolására, behatárolására (pl. névtelen levél esetén) vagy az írásra ható körülmények (pl. fenyegetés) vizsgálatára is.

A kézírás mint a személyazonosítás eszköze:

A kézírás-azonosítás alapja az a kijelentés, hogy minden ember kézírása egyéni, amely egyrészt az írás megtanulásának, gyakorlásának külső feltételeire, másrészt az individuum magasabb rendű idegműködésének sajátosságaira vezethető vissza.

Az írómozgás komplex tevékenység: bonyolult idegműködés és izommozgások eredménye, ezek közül az agyműködésnek nagyobb a szerepe, mint a kéz izommozgásának.

Innen adódik az "agyírás" kifejezés. Az ember kézírása tanult mozgás: bonyolult feltételes reflexláncok összefüggő sorozata, amely automatizáltsága folytán fokozatosan egyediesedik, készséggé válik. A kézírás egyedi és viszonylag állandó jellemző. Ezt a jellegét elsősorban a személyazonosító célú írásvizsgáló módszer (írásazonosítás) használja ki.

A szakértő feladata azon egyező sajátosságok halmazának a feltárása, amelynek egyéni és más személynél meg nem ismétlődő jelentőséget kell tulajdonítani.

Az író egyedi azonosításában a kézírás állandóságának viszonylagossága, vagyis az írás ún. variabilitása, valamint a különböző emberek írásának hasonlósága, továbbá a rendkívüli íráskörülmények eseti hatása okoz nehézséget.

A kriminalisztikában eddig az egyedi embert tulajdonságai közül a morfológiai tulajdonságok (pl. ujjnyom, fogazat alakja stb.), illetve a funkcionális tulajdonságok (pl. kézírási készség) anyagi rögződésének kérdésével foglalkoztak.

A bizonyítás során gyakran annak megítélése is szükséges, hogy milyen külső és belső körülmények játszottak közre az adott írásszituációban. A külső és belső körülmények megállapítását bizonyos körben a "klasszikus írásszakértők" is végzik.

Kézírás-azonosítás számítógépes módszerrel

1973-ban már Vass Kálmán ­ a hagyományos módszer neves képviselője ­ is leírja, hogy a számítógép megfelelő algoritmus segítségével megtanítható az írásjelek jellegzetességeire, az írásjelek megkülönböztetésére. Felismerte az új módszer jelentőségét, azonban kiemelte, hogy ehhez további fejlesztések és az eközben adódó bizonyításelméleti problémák feloldása is szükséges.

Kertész Imre is megemlíti, hogy a kézírás-azonosítás (az ujjnyom és az arckép azonosítás mellett) megfelelő algoritmusok segítségével többé-kevésbé automatizálható, amely hozzásegíthet az "azonosítás információelméleti interpretációjához". Úttörőnek tekinthetjük Arató Mátyás és Kertész Imre kísérletét, akik 1966-ban az írásszakértői vélemények objektívebbé és megbízhatóbbá tételének lehetőségét elsősorban a mérési eljárások fejlesztésében ­ az "elektronikus számítógépek" és az "alakfelismerési (olvasó) gépek" alkalmazásában ­ látták.

A fejlődés lehetséges útjai

A szakvélemények célszerű és hasznos felhasználása érdekében a hatóságnak tájékozódnia kell a szakértői módszerekről, a szakértőnek pedig objektíven tájékoztatni kell a jogalkalmazót a módszer megbízhatóságáról, illetve hozzá kell járulnia az értékeléshez azzal, hogy az eljárást (a módszert) pontosan, de a laikus számára is érthetően foglalja össze.

Az azonosság megállapítása során a hatóságoknak számolni kell azzal, hogy a matematikai módszerek is csak valószínűsítő véleményt fognak eredményezni. A szakvélemény bizonyosságának foka több tényező függvénye. A vizsgált jelenség mellett az alkalmazott módszer is hatással van a szakvélemény határozottsági fokára aszerint, hogy mennyire alkalmas kategorikus eredmények elérésére. Ezen kívül egyéb objektív illetve szubjektív okok befolyásolhatják a vélemény bizonyosságának fokát. Objektív okok lehetnek: a vizsgált anyag mennyiségi ­ minőségi sajátosságai, a szakterülethez tartozó ismeretek szintje, a műszerek, felszerelések érzékenysége, pontossága, megbízhatósága. A szubjektív okok között szerepet játszhat a szakértő felkészületlensége, a hibás mérés és a tévedések stb.

A szakvélemény határozottsági fokának ­ lehetőség szerint történő ­ objektív megjelölése a hatóságok bizonyítékértékelési tevékenységét nagy mértékben megkönnyítené, az azonosság végleges megállapítás pedig a bíróság feladata.

Az új módszerekhez vezető úton elsősorban standardizált képzési, továbbképzési, kinevezési és minőségbiztosítási eljárásra, rendszerre van szükség minden területen; szakértői szervezetre, amely szervezi és koordinálja mindezt; kutatásokra és szakmai rendezvényekre; a külföldi szakemberekkel, fórumokkal való kapcsolattartásra és együttműködésre

 A nehezítő tényezők

A kriminalisztikai szakértői szervezet átalakulása néhány évvel ezelőtt megtörtént. Az ott dolgozó szakértők egy részét visszaminősítették, hivatásos állományból közalkalmazotti státuszba kerültek. Hazánkban egy egységes szervezet létrehozása adna megoldást. Ez a szervezet a rendőrségtől független, de annak szintjeihez igazodó, megyei, vagy regionális központtal működhetne. A központokban lehetnének a nyomrögzítéssel foglalkozó helyszínelők, illetve szakértő gyakornokok, igazságügyi szakértők is. A szakmai rátermettség, a tovább lépés, a fejlődés lehetősége benne lenne a rendszerben.

                                                                    Czuppon László

                                                          Okl. Írásszakértő-azonosító

                                                                      Grafológus

Felhasznált irodalom

-          Gyenes István: Nyomozás és bizonyítás a középkorban

-          Székesi István- Katona Ágnes: Az írásszakértés elmélete és gyakorlata

-          Dr. Kármán Gabriella: A kézírás szakértői vizsgálatának új lehetőségei

-dr. Wohlrab József arany fokozatú igazságügyi írásszakértő, tanácsos :        Hozzászólás a kriminalisztikai szakértés fejlődési perspektívái c. témához

 

Oldal: Szakértői esszé röviden, 2. rész
okl. Írásszakértő - azonosító , grafológus - © 2008 - 2024 - czuppon-laszlo.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat